Baranya megyében a legaktívabb és legtöbb fiatalt megmozgató ifjúsági szervezet Vasárnap este László Miklóssal beszélgettem a pécsváradi „Jovánban” a Pécsváradi Ifjúsági Önkormányzatról, helyiek szava járása szerint a „PIFÖ”-ről. Miki korábban az önkormányzat egyik központi szereplője volt, mára viszont átadta a fialtabbaknak a hivatalos szerepet, ennek ellenére még ma is aktívan segíti az újabb generáció […]
Itt minden egy templom építésével kezdődött. Nagyon régen, vagy úgy 800 évvel ezelőtt. Már akkoriban is lakott volt a terület, azonban az itt-ott felbukkanó parasztházak nem alkottak összefüggő települést. Aztán valamikor a XIII. század derekán a környékben élők építettek egy templomot, aminek a közvetlen környezete hamarosan be is népesült, így már egyre jobban kezdett falucska […]
Szeretem a vidéket és identitásom része. Sok szállal kötődök hozzá, „oly távol mégis közel érzés“ ez nekem. Vidéken -kisvárosban nőttem fel, szüleimmel, szűkebb családommal jártuk a vidéket, a Tisza partján tanyáztunk, horgásztunk, jártuk az erdőt-mezőt, gombásztunk. Ezzel ellentétben a vidék, mint megélhetési lehetőségek forrása sajnos ismeretlen volt számomra és most a fővárosi életben tanulom, ismerkedek […]
Mindenkinek más-más elképzelése van arról, mit is jelent az, hogy valaki vidéki. Mindenki fejében jelen vannak az általánosítások, miszerint a fővárosiaknak a vidékiekről alkotott elképzeléseikben úgy élnek ezek a vidéki emberek, mint akik egész életükben állatokat tartottak, földművelésből éltek, sáros csizmában járkálnak a házban, otthonkát hordanak és döngölt konyhában főznek. Ha elutaznak, az emberek hétköznapi […]
A mi kis falunknak színe, lelke, szíve van. Valamikor nagyobb népesség lakott itt, mára csak a kitartóak, „ittragadtak”, vagy elvetemült bevándorlók lakják, alig 100-an. Az itt ragadtak egy része nyugdíjas, a fiatalok java részt munkanélküliek. Páran járnak el a szomszéd falvakba, vagy városba dolgozni. A betelepültek jórészt a külföldi szociális háló jóvoltából itt, az ottanihoz […]
Következő kis cikkemben településünk báli hagyományait fogom feleleveníteni, bemutatni számotokra. A bálok is hozzátartoztak elődeink népszokásaihoz, és a társadalmi érintkezés, az ünnepek szerves részei voltak. Számos változatuk előfordul: vallási ünnepekhez köthető (farsang, húsvét, búcsú), a mezőgazdasági élet ünnepeihez köthető (aratás, szüret) és a névnapokhoz köthető mulatságok. Ezeknek a nevezetes alkalmaknak az ünneplése településenként más-más. Ezek […]
november 26-án Vidék Fiatal Nagyköveteiként a 18. Domaszéki böllérnapra látogattunk el. A böllér és pecsenyesütő versennyel összekötött közösségi rendezvényen a falu apraja és nagyja, erdélyi testvértelepülésének képviselői és persze a környékbeli érdeklődök jó hangulatú csoportjai vettek részt. A rendezvényen 3 csapat indult a Domaszék legjobb böllére címért illetve 15 vidám csapat versenyzett pecsenyesütés sportnemben. Kihasználva […]
november 25-én utaztunk Bordányba, ahol egy egész hétvégényi új élmény és kihívás várt ránk. Elsőként magával a Vadgesztenye Ifjúsági szállóval ismerkedtünk meg, bár ekkor még nem tudtuk, hogy kihez is tartozik ez igazán és miért pont ezen a helyen szálltunk meg. Miután lepakoltuk csomagjainkat a színesebbnél, színesebbre festett, emeletes ágyakkal és saját fürdővel ellátott szobáinkban, […]
A Domaszéki Katalin-bálon a zenekarral beszélgettünk az egész éjszakába nyúló mulatság egyik szünetében. Szeretettel vallottak szakmájukról, ugyanakkor annak árnyoldaláról is beszámoltak nekünk. Mint zenészek, örömből muzsikálnak, de a szakmájuk a szolgáltató szektorhoz tartozik, így a közönség igényeit kell szem előtt tartaniuk, nem pedig saját elképzeléseiket. Egy bálnak, vagy bármilyen mulatságnak a kimenetele pedig sajnos nem […]
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége programjának köszönhetően, mi a Vidék Fiatal Nagykövetei betekintést nyerhetünk a mai magyar falvak és az ott élő fiatalok mindennapjaiba. Ezúttal Bordány Nagyközséget ismerhettük meg, amely Csongrád megyében, Szegedtől 20 kilométerre, a Homokhátság szívében található. A Lapéta-tó környéki élő világ, a mezőgazdaságból élő családok múltat igéző tanyái jellemzőek erre a vidékre. […]