Szakszavak a disznóvágásban
november 26-án Vidék Fiatal Nagyköveteiként a 18. Domaszéki böllérnapra látogattunk el. A böllér és pecsenyesütő versennyel összekötött közösségi rendezvényen a falu apraja és nagyja, erdélyi testvértelepülésének képviselői és persze a környékbeli érdeklődök jó hangulatú csoportjai vettek részt. A
rendezvényen 3 csapat indult a Domaszék legjobb böllére címért illetve 15 vidám csapat versenyzett pecsenyesütés sportnemben. Kihasználva e ritka lehetőséget, csokorba gyűjtöttük a disznóvágásnál használt szakszavakat.
Lecsipecsi: húsok formázásakor leeső apró darabok, amelyeket fűszerezés nélkül, tárcsán megsütnek és muzsdéval és házi kenyérrel fogyasztanak. Forrás: Hargita megye – Lövéte település küldöttsége
Savanyú leves: káposztaleves, amelybe kolbász gombócokat főznek. (Lövéte)
Abáló szalonna: a tokaszalonnát sóval, borssal, fokhagymával megfőzik, kihűlés után paprikával
meghintik, hidegen fogyasztják. (Lövéte)
Véres-májas költség: a májat, tüdőt, vesét és egyéb hurka alapanyagokat megfőzik, ledarálják, főtt rizzsel vegyítik, csak a véresbe tesznek csombort, további fűszer a só és a bors. Betöltik, megfőzik, általában meg is sütik.
Meggyantázás: a disznó szőrének, szőrtüszőinek eltávolítására gyantát vagy szurkot szórnak a lebökött disznóra, meleg vízzel leborítják, így a gyanta megolvad és beleragad a szőrbe, amit kanállal esetleg vakaróval eltávolítanak. Előnye, hogy az esetleges szennyeződés nem tud belekerülni perzseléskor a sertés bőrébe.
Vízsó: folyékony átlátszó só, amelyet a lövétei kutakból nyernek. A vízsó só tartalma 40 % körüli. Ezt a folyadékot használják disznóvágáskor bárminemű sózásra. Szalonnákat, sonkákat ebben a vízben áztatják füstötlés előtt.
Csorrantás: víz öntése palackból
Cika káposzta: savanyú káposzta, disznóvágási reggeli a lecsipecsi cika káposztával.
Nájlon bidon: műanyag edény.
Orjas: hátgerinc.
Fogópálinka: a disznóvágás előtt fogyasztott „védőital” (pálinka), a férfiak isszák.
Rendfa: olyan eszköz, amelynek 4 lába van, melyek egy keresztirányú rudat tartanak. A tartó rúdon 2 kampó található, ezekre akasztják fel a már megpucolt sertést, hogy szét tudják bontani.
Sokkoló: a sertés kábítását végzik vele a szúrás megkönnyítésére.
Szúrás: a sertés leölése késsel az ütő artéria elvágásával.
Pörzsölés: a sertés szőrének leégetése.
Forrázás: a sertés forró vízben történő megforgatása a szőr gyengítése és a hámréteg eltávolítása céljából.
Kaparás: a pörzsölést követően a hámréteg és a szőr eltávolítása.
Bontás: a sertés külső megtisztítását követően történő szétvágása.
Orjáról tarjára: bontási mód, ami jelzi melyik húsrészek maradjanak meg.
Hasítás: a rendfán lógó sertés felvágása az alhastól a nyakig.
Zsigerelés: a sertés beleinek kifordítása a hasüregből.
Húrolás: a sertés beleinek takarítása a belő tartalomtól deszkalapon késsel.
Bélmosás: a bél tartalmának kimosása.
Gyomormosás: a g
yomor tartalmának kimosása.
Húsformázás: a húsok „szép” alakúra vágása.
Darálás: a belsőségek, hús és szalonna ledarálása.
Hagymás vér: a sertés kiengedett vérének hagymával történő megsütése reggelire.
Böllér máj/resztelt máj: hagyományos disznóvágási étel. A sertés vékonyra szeletelt máját zsíron megdinsztelt vöröshagymán puhára főzzük. Sóval, borssal, paprikával és majorannával fűszerezzük.
Abalé: az üstöt feltöltik vízzel, ebbe teszik bele a hurkának és a disznósajtnak való részeit a disznónak, sóval borssal fűszerezve megfőzik. A főzés után maradt levet nevezik abalénak. Ezt a levet használják a disznótoros káposzta és a hurka rizsének megfőzéséhez. Szintén abalénak nevezik azt a levet, amelyben a hurkákat és a disznósajtot megfőzik. (Tiszta víz, amelybe a fűszerek, zsírok kifőnek).
Üst: ebben történik a főzés, zsírsütés. Rendszerint fatüzelésű, nagy űrtartalmú, főzésre alkalmas nyitott tetejű fém edény.
Hurka töltő/kolbász töltő: a hurka/kolbász bélbe töltésére szolgáló kézi tekerésű eszköz.
Disznósajt: hagyományos módon a disznó megtisztított gyomrába töltött étel. Legfőbb alapanyagai a megfőzött és felvágott fejhús, szív, nyelv, bőrke. Paprikával, sóval, borssal fűszerezik. Betöltést követően megfőzik, kiszorítják belőle a zsiradékot, azaz préselik, majd megfüstölik.
Leszorítás/préselés: a disznósajt elkészítésének utolsó mozzanata.
Zsírsütés: az egyenlő méretűre felkockázott szalonna üstben történő abálásának és sütésének eredményeként a zsírszalonna zsírtartalma kisül, mellékterméke a töpörtyű.
Disznótoros vacsora: a feldolgozott sertésből készült vacsora.
Pecsenye: sült hús.
Töltött káposzta: káposzta levélbe töltött rizses hús.
Töpörtyű: a kisült, kipréselt zsírszalonna.
Kóstoló: a feldolgozott sertésből a segítőknek, barátoknak, rokonoknak adott késztermék. (hurka, kolbász, tepertő).

s miért pont ezen a helyen szálltunk meg. Miután lepakoltuk csomagjainkat a színesebbnél, színesebbre festett, emeletes ágyakkal és saját fürdővel ellátott szobáinkban, egy rövid tréning következett, melynek célja leginkább az volt, hogy minél jobban megismerjük egymást, minél rövidebb idő alatt, hiszen egy óra múlva már más program várt ránk. Az ismerkedés során az egyik legnagyobb kihívást egymás lerajzolása jelentette, vagyis inkább önmagunk felismerése a sok irka-firka és pálcikaember közül. Miután jól kinevettük egymás rajzkészségét, már indultunk is tovább kabátokkal és csizmákkal felfegyverkezve a Hermina tanyára.

A Domaszéki Katalin-bálon a zenekarral beszélgettünk az egész éjszakába nyúló mulatság egyik szünetében. Szeretettel vallottak szakmájukról, ugyanakkor annak árnyoldaláról is beszámoltak nekünk.
az a nehézség, hogy egész éjjel zenélnie kell, alig-alig pihenőt tartva, mindezt pedig civil foglalkozás mellett, hanem, hogy bánjon a közönséggel. Ez pedig nem könnyű, sőt. Az egyik tag beavatott minket, hogy nem mindig veszélytelen ez a foglalkozás: az egyik fellépésük után a közönség egyik felbőszült tagja kiverte a fogát egy vascsővel. De hát, annak kell zenésznek menni, aki nem tud zene nélkül élni, akkor pedig az ilyesmi csak munkahelyi ártalom. És különben is, már nagyon jó fogimplantátumokat csinálna
k!
y könnyen megközelíthető a délvidék turistakikötői: Mórahalom, Ópusztaszer és Szeged is.
yos étele a frissen sült pecsenye. A pecsenye nem más, mint zsiradékon kisütött friss és pácolt sertéshúsból készült étel. Ennek a finom ételnek az elkészítése nagyon egyszerű, mégis megszámlálhatatlan variációja létezik. Itt valóban igaz a régi mondás, hogy „ahány ház, annyi szokás”.

n Nyugdíjas Klub hölgy tagjai a férfiakra bízzák a megfelelő friss húsok kiválasztását, amelyet egy egyszerű fűszerezést követően sütnek ki. Elmondásuk szerint a jó hús puha, friss, és ettől más az íze. Mindezt a Domaszéki Élhetőbb Faluért Közhasznú Egyesület csapata is megerősítette: a jó pecsenyéhez elengedhetetlen a friss hús, amelyek közül preferált a tarja. A Domaszéki Családok Klubjának tagjai elárulták, hogy ügyelni kell a jó fűszerezésre is. A fűszerek közül semmi se domináljon, harmóniában kell lenniük. A jellegzetes magyaros fűszerezést a só, bors és fokhagyma mesterhármasa adja meg. A pecsenyesütés fortélyaiba Rácz László, Arany diplomás amatőr Királyi Szakács vezetett be minket.

a a friss alapanyagból készülő ebéd és/vagy vacsora. Megkérdeztük a két csapatot és itt is igen eltérőek a szokások. A helyiek hagymás sültvért reggeliznek, ebédre a toros levest zöldségekkel, pirított zsemlekockákkal tálalják, a pörköltet hajábansült krumplival fogyasztják, majd a töltött káposzta következik, végül sült kolbász, hurka kóstoló és zárásként – aki még bírja – szilvalekváros papucs, fonott kalács, túros lepény jár. A vendégcsapat elbeszélése szerint náluk a vért inkább a hurkába teszik, így az ő reggelijük a lecsi-pecsi lepcsánkával, a káposztaleves húsgombóccal pedig a mi húslevesünket helyettesíti. A lecsi-pecsi a disznóvágások elmaradhatatlan reggelije, elkészítése: