Az ifjúsági paradicsomban járva
- november 25-én utaztunk Bordányba, ahol egy egész hétvégényi új élmény és kihívás várt ránk. Elsőként magával a Vadgesztenye Ifjúsági szállóval ismerkedtünk meg, bár ekkor még nem tudtuk, hogy kihez is tartozik ez igazán é
s miért pont ezen a helyen szálltunk meg. Miután lepakoltuk csomagjainkat a színesebbnél, színesebbre festett, emeletes ágyakkal és saját fürdővel ellátott szobáinkban, egy rövid tréning következett, melynek célja leginkább az volt, hogy minél jobban megismerjük egymást, minél rövidebb idő alatt, hiszen egy óra múlva már más program várt ránk. Az ismerkedés során az egyik legnagyobb kihívást egymás lerajzolása jelentette, vagyis inkább önmagunk felismerése a sok irka-firka és pálcikaember közül. Miután jól kinevettük egymás rajzkészségét, már indultunk is tovább kabátokkal és csizmákkal felfegyverkezve a Hermina tanyára.
A tanyát Börcsök Roland, a helyi faluház vezetője mutatta be számunkra. Mint kiderült a tanya jelenleg a DALISZ ifjúsági szövetség kezében van. Jelenlegi állapotát 3 éve érte el. Amikor az épület a szövetség kezébe került még romos állapotban, gazzal benőve árválkodott a település határában, majd a szövetség Európai Önkéntes Programban résztvevő fiatalokkal együtt tisztította meg és újította fel. A munka olyannyira jól sikerült, hogy jelenleg helytörténeti kiállításnak ad otthont az épület, illetve a szövetség székhelyeként is működik. A tanyát az egykoron itt élő Nagy Kálmánné, Hermina néniről nevezték el.
A tanyáról egyenesen a Bordányi Faluházba vezetett az utunk. Bordány polgármesterével, Tanács Gáborral már volt szerencsénk megismerkedni a délután folyamán, hiszen ő trénerként vett részt a foglalkozásokon. A faluházban Gábor és a helyi ifjúsági polgármester, Masir Norbert fogadott minket. Polgármester úrtól megtudtuk, hogy a település élete stabil társadalmi és civil bázison alapszik, melynek szerves részét képezik a helyi fiatalok. A társadalmi élet központjában a KUSZA, azaz a Kulturális és Szabadidős Egyesület áll, melyhez több kis csoport is tartozik, így maga az ifjúsági önkormányzat is. A helyi önkormányzat nagy figyelmet fordít a fiatalokra, a képviselő testületnek tagja egy olyan személy is, aki összekötő kapocsként van jelen a gyermek- és ifjúsági önkormányzat, il
letve a településvezetés között. Mindezek mellett hallottunk olyan megvalósított projektekről is, melyek kiemelkedő módon képviselik a fiatalok érdekeit, ezek közé tartozik az ifjúsági kártyarendszer is, melynek keretén belül az önkéntes munkát lehet pontokra váltani, majd a pontokat később fel lehet használni különböző dolgokra a BIIP-ben. A BIIP, azaz a Bordányi Ifjúsági Pont, egy találkozóhely a fiatalok számára, ahol játszhatnak, beszélgethetnek, filmet nézhetnek, kávézhatnak vagy akár internetezhetnek is. A teremben működik egy büfé is, melyben szintén be lehet váltani az önkéntességgel megszerzett pontokat.
A rövid ismertető után Norbi vette át a szót, aki magát az ifjúsági önkormányzat munkáját és tevékenységét mutatta be. Norbi immáron már ciklusa végén jár. Jelenlegi legnagyobb feladatuk az újak bevonása az ifi önkormányzat életébe, illetve a kampány és a választások segítése, szervezése és lebonyolítása. Norbi szerint az ifjúsági önkormányzat működése rengeteget segít a helyi fiataloknak, ezáltal úgy érzik, hogy fontos szerepet töltenek be a település életében és valamelyest a helyben-maradásukat is elősegíti. Feladataik közé tartozik a különböző programok szervezése, a BIIP nyitva-tartása azon fiatalok részére, akik szívesen beugranak egyet játszani, beszélgetni iskola után. Mindezek mellett évente többször szerveznek közös kirándulást, illetve nemzetközi ifjúsági cseréken is részt vesznek.
Az este hátralevő részében ismertük meg a szegedi Új Nemzedék Központ tevékenységét és megtudtuk, hogy a Központban arra törekszenek, hogy azoknak a fiataloknak adjanak lehetőséget, akiknek a településükön, nincs hasonló ifjúsági hely, mint itt Bordányban.

Mielőtt visszaindultunk volna a szállásra, Roland és Norbi körbevezettek minket a csodálatos épületben. Bepillanthattun
k a konditerembe is, amelyet szintén a BIIP üzemeltet, illetve egy karate órának is szemtanúi lehettünk, a színházterembe bekukkantva. Végül még egy kis személyes beszélgetésre is maradt idő, majd visszaindultunk, hogy közösen vállalva a kihívást megküzdjünk a hihetetlen mennyiségű vacsorával.
Stumpf Rebeka

A Domaszéki Katalin-bálon a zenekarral beszélgettünk az egész éjszakába nyúló mulatság egyik szünetében. Szeretettel vallottak szakmájukról, ugyanakkor annak árnyoldaláról is beszámoltak nekünk.
az a nehézség, hogy egész éjjel zenélnie kell, alig-alig pihenőt tartva, mindezt pedig civil foglalkozás mellett, hanem, hogy bánjon a közönséggel. Ez pedig nem könnyű, sőt. Az egyik tag beavatott minket, hogy nem mindig veszélytelen ez a foglalkozás: az egyik fellépésük után a közönség egyik felbőszült tagja kiverte a fogát egy vascsővel. De hát, annak kell zenésznek menni, aki nem tud zene nélkül élni, akkor pedig az ilyesmi csak munkahelyi ártalom. És különben is, már nagyon jó fogimplantátumokat csinálna
k!
y könnyen megközelíthető a délvidék turistakikötői: Mórahalom, Ópusztaszer és Szeged is.
yos étele a frissen sült pecsenye. A pecsenye nem más, mint zsiradékon kisütött friss és pácolt sertéshúsból készült étel. Ennek a finom ételnek az elkészítése nagyon egyszerű, mégis megszámlálhatatlan variációja létezik. Itt valóban igaz a régi mondás, hogy „ahány ház, annyi szokás”.

n Nyugdíjas Klub hölgy tagjai a férfiakra bízzák a megfelelő friss húsok kiválasztását, amelyet egy egyszerű fűszerezést követően sütnek ki. Elmondásuk szerint a jó hús puha, friss, és ettől más az íze. Mindezt a Domaszéki Élhetőbb Faluért Közhasznú Egyesület csapata is megerősítette: a jó pecsenyéhez elengedhetetlen a friss hús, amelyek közül preferált a tarja. A Domaszéki Családok Klubjának tagjai elárulták, hogy ügyelni kell a jó fűszerezésre is. A fűszerek közül semmi se domináljon, harmóniában kell lenniük. A jellegzetes magyaros fűszerezést a só, bors és fokhagyma mesterhármasa adja meg. A pecsenyesütés fortélyaiba Rácz László, Arany diplomás amatőr Királyi Szakács vezetett be minket.

a a friss alapanyagból készülő ebéd és/vagy vacsora. Megkérdeztük a két csapatot és itt is igen eltérőek a szokások. A helyiek hagymás sültvért reggeliznek, ebédre a toros levest zöldségekkel, pirított zsemlekockákkal tálalják, a pörköltet hajábansült krumplival fogyasztják, majd a töltött káposzta következik, végül sült kolbász, hurka kóstoló és zárásként – aki még bírja – szilvalekváros papucs, fonott kalács, túros lepény jár. A vendégcsapat elbeszélése szerint náluk a vért inkább a hurkába teszik, így az ő reggelijük a lecsi-pecsi lepcsánkával, a káposztaleves húsgombóccal pedig a mi húslevesünket helyettesíti. A lecsi-pecsi a disznóvágások elmaradhatatlan reggelije, elkészítése: