,

„Keresd a vidékit a családban és a barátaid között! Emlékek és élmények”

Az én emlékeim a nagyszüleimig nyúlnak vissza. Akik nagyon sok mindent megéltek elértek,elveszítettek majd újra felépítettek a tanyán.

Tatám a szolnoki, mamám Szolnok mellől Besenyszögről származott. Együtt nagyon sok mindenen keresztül mentek. Mind ketten nagy családban születtek.

Horváth Dezsőné (Csapó Rozália) férje Horváth Dezső

Életüket egy Szolnok Ugar tanyás térségben élték le, földműveléssel foglalkoztak. Két lánygyermekük született, az egyik az én édesanyám, és keresztanyám. Ők szintén mielőtt férjhez nem mentek ott éltek ill. míg működött a tanyasi iskola ott tanultak. Abban az időben még sok család lakott tanyán és sok gyerek volt. De mihelyt eljött a kulák időszak az ott lakókat kitelepítették elvették mindenüket. Volt olyan tanya amit azonnal le is romboltak míg volt olyan amibe idegeneket költöztettek és egy bizonyos idő után ők lakták le.Sajnos őket is elérte a háború, oroszok bevonulása de hála istennek tatám tanult ember volt oroszul is jól tudott ezért könnyen megértette magát velük. Oroszok után jött az államosítás amijük csak volt földek, lovak, stb. mindent be kellett szolgáltatni. Ez egy újabb nehéz időszak volt de ezen is fölülemelkedtek és szorgalmas kemény munkával újra építették életüket. Az akkori több tucatnyi épületből mára már csak néhány darab maradt köztük a nagyszüleimé amit azóta mi örökültünk meg és mi gondozunk. Az épület már 120 esztendős is elmúlt, víz, villany rendelkezésre áll.

Számukra a munka és a család nagyon fontos volt. Nagy családi összejöveteleket tartottak,születésnapokat, névnapokat, disznótorokat rendeztek.

Nagyszüleim mindig is földművelésből éltek a TSZ időszakban tatám portásként dolgozott. Mikor újra vissza kapták a földet újra folytatták ahol elkezdték a földművelést. Sajnos tatám születésemet már nem érhette meg. A gyerek korom minden nyarát ott töltöttem ott nevelkedtem minden szabadidőmet az egyedül ott élő nagymamámmal töltöttem. Még akkor néhány hasonló korú gyerek lakott a környéken akikkel rengeteget játszottunk, bújócskáztunk, pöttyös bogarat szöcskét gyűjtöttünk ill. persze nem utolsó sorban cserép alól csulit szedtünk. Köztem és mamám között rendkívülien szoros kapcsolat volt sok mindent köszönhetek neki sok mindent tanultam tőle az állatok szeretetét, gondozását, egyfajta önállóságot. Már gyermek koromban az állatok közt nevelkedtem etettem, itattam még a tehenet is megfigyeltem hogyan kellett fejni.

Úgy érzem és gondolom, hogy amit gyerekoromtól egészen felnőtt koromig megélhettem a tanyán mamám mellett az számomra egy örök élmény és tapasztalat ami nélkül csak szegényebb lennék ha nem tapasztaltam volna meg.

/by
,

Magyarország egyetlen szumós házaspárja

Szolnoktól mindössze néhány kilométerre a Tisza bal partján helyezkedik el Rákóczifalva. Én személy szerint 17 éve lakom családommal Rákóczifalván. Ezen idő alatt sok lakossal megismerkedtem. Köztük volt egy házaspár Makai Erika és férje Líbor Dezső. Arra gondoltam, hogy egy olyan hétköznapi házaspárt mutatok be akik nem egy hétköznapi sportot üznek „üztek”. Ez a spórtág nem más mint a SZUMO.

Mindketten nagyon szép sikereket értek el ebben a sportban. Dezső polgári foglalkozását tekintve biztonsági őrként és mezőgazdasági termelőként dolgozott míg Erika postás és házi sajt készítő. Dezső kilencedik volt a junior birkózó világbajnokságon. Majd mikor levették a felső súlyhatárt 120 kilóra ez számára már nem volt vállalható és ekkor gondolta, hogy megméretteti magát a szumó sportágban. Többszörös Magyar és Európai bajnok, Oszakában másodok helyen végzett a király kategóriában, majd néhány harmadik helyezés után kapta meg megérdemelten a világbajnoki címet 2010-ben. 215 kilójával azért nem a legvékonyabbak közé tartozott. Erika sport karriere előtt mindössze 75 kilogramot nyomott majd a kitartó edzések hatására lett 135 kilogram. 2004-ben szerezte Szolnokon rendezett Európai-bajnokságon az első érmét.

Többszörös magyar bajnok, kétszeres világbajnoki ezüstérmes, 2013-ban a kolumbiai Világjátékokon két ötödik helyezést ért el. Majd pedig Európa-bajnok lett. Sajnos idehaza eme spórt ágban Erikának nincs riválisa ill. edzőpartnere ezért kénytelen férfiakkal edzeni ami igen nagy kihívás számára de ez mellett sok tapasztalatot szerez. A következő nagy esemény amire készül az a 2017-es Világjátékokon való részvétel. A másik nagy kihívás az, hogy ezen versenyekre való eljutás egy részét saját magának kell állni. Ezért polgári foglalkozása mellett 2010-óta sajtkészítéssel is foglalkozik.

Dezső a világbajnoki cím elnyerése után 2011-ben végleg vissza vonult. „Csúcson kell abbahagyni”.Majd egy újabb siker következett be életében mivel meghívást kapott amerikai produkcióba az Eragonban ahol egy vadembert kellett játszania. A többszörös díjnyertes Taxideria című filmben pedig egy evőversenyen tűnt fel. Ezek után jutott el az indiai filmgyártás fellegvárába Bollywoodba ahol 21 napig forgattak vele ahol India legnagyobb sztárjaival szerepelhetett egy filmvásznon. Sport és filmes karrier után közösen családi vállalkozásba fogtak. A családi birtok 100 hektár ahol megtermelnek számukra mindent, állatot tartanak köztük juhot, kecskét, sertést, baromfit és tehenet. Tejet, túrót, gomolya sajtot készítenek a piacon értékesítenek amin nagyon jól beindult és mára már szinte alig tudják kielégíteni a vásárlókat.

 

 

 

/by
,

A Zörög néptánccsoport

Csesznek és Bakonyszentkirály táncos lábú fiataljaiból áll a Zörög néptánccsoport. A tánccsoport Csesznek település legmagasabb hegyéről, a Zörögről kapta nevét. A 19-30 év közötti tagok döntő többsége kisgyermek koruk óta jó barátok, akad azonban olyan tag is, akit kifejezetten a tánc szeretete hozott a csoportba. Próbáikat péntek esténként a szomszédos Bakonyszentkirályon tartják. Ekkora a távoli városokban tanuló tagok is hazaérnek már.

A Zörög néptánccsoport egy nagyobb közösség, a szintén helyi Vámhegy Egyesületnek is alapító tagja. Az egyesület tulajdonképpen a néptánccsoport jogi személyisége, amely nagyban segíti hagyományőrző és közösségi munkájukat illetve a helyi Önkormányzat munkáját. Az Egyesület összekovácsolta a csoportot illetve identitást adott nekik, hiszen az egyesülettel többek tudnak lenni pusztán tánccsoportnál, így szívvel lélekkel tudnak azonosulni a célokhoz és hozzájárulni a település életéhez.

A tagok nagyon fontosnak tartják, hogy ne csak részt vegyenek a helyi közösség életében, hanem azt lehetőségeik szerint segítsék is. Mind Zörög Néptánccsoportként, mind Vámhegy Egyesületként a tagok nagyban hozzájárulnak a helyi közösség mindennapjainak színesítéshez programjaikkal, fellépéseikkel, közösségi feladatok elvállalásával. A térségben mindössze 2 felnőtt néptánccsoport működik, ezért nagyon sok felkérés érkezik a környező településekről rendezvényeken, vadász bálokon, gála esteken való részvételre. A fiatalok a táncon kívül a helyi közösséghez is nagyon ragaszkodnak. Ennek köszönhető, hogy a cseszneki falunapon játékos vetélkedőket rendeznek, a szüreti felvonulások utca díszleteinek elkészítésébe besegítenek, húsvéti bálokat és játszóházakat szerveznek, illetve nyári tábort tartanak helyi illetve helyben nyaraló gyerekek számára.

A térségben ők az egyetlen egy olyan csoport, akik a néptánc mellett aktívan részt vállalnak a település kulturális, művelődési és szabadidős életében. Jövőbeni céljaik között szerepel egy élőzenés táncház létrehozása illetve és a ruhatáruk bővítése. És természetesen a nyári tábor illetve a következő húsvéti bál szervezése sem maradhat el.

A csoport jelenleg akkut férfi hiánnyal küzd, ezért az életvidám lányok nagyon sok szeretettel várnak minden néptánc iránt érdeklődő férfiembert. Jelentkezni a csoport facebook oldalán lehet.

https://www.facebook.com/Vámhegy-Egyesület-Zörög-Néptáncegyüttes

/by
,

Kik laknak a KIK-ben?

Két éve nyitotta meg kapuit a Kiszombori Ifjúsági Központ a Makótól 5 kilométerre fekvő 4200 fős településen. A központ vezetőjével, Hegedűs Sándorral beszélgettem a központról.

Sem ifjúsági koncepcióval, sem ifjúsági stratégiával nem rendelkezik a település, ám a fiatalok fontosnak tartanák egy irányadó dokumentum létrehozását. A koncepció hiánya viszont nem akadályozta a központ létrehozását. Az alulról épülő kezdeményezés során a fiatalok igényeként merült fel egy olyan hely kialakítása, amely a helyi ifjúságnak ad otthon. Hegedűs Sándor művelődésszervező volt a csapat segítője, a fiatalokkal közösen alakították ki a rövid és hosszú távú igényeket.

„A csapat egy éves kemény munka után kiérdemelte, hogy a helyi önkormányzat egy saját épületet biztosítson a helyi fiatalok számára, amelynek üzemeltetését magára is vállalta. Az ifjúsági központ a helyi fiatalság közösséggé formálását tartja elsődleges célnak, amelyet rendezvényein és működésén keresztül valósít meg”- mesélte Sándor, amikor az előzményekről kérdeztem.

Az ifjúsági központ Kiszombor szívében helyezkedik el, az Ökrös József u. 1/c alatt. Öt fontos különálló térrel rendelkezik az épület. A legnagyobb tér a játékbarlang (rex, darts és csocsó), ahol a különböző nagyobb rendezvényeiket is tartják. Az Interaktív szobában különböző digitális játékokkal szórakozhatnak a látogatók: XBOX, WII, számítógépek. A Társasjáték szobába a klasszikus játékok kedvelőit várják. A Foglalkoztató ad helyet a klubfoglalkozásoknak. Az irodában pedig a regisztráció, megbeszélések, háttérmunka folyik. Ezen kívül rendelkeznek még egy garázzsal, ahol ping-pongozási lehetőséget biztosítanak a tavaszi és nyári hónapokban, valamint az épülethez tartozik egy kisebb hátsó terasz és kert is, ahol lehetőség van röplapdázásra, tollasozásra, akár sütögetésre és egyéb szabadidős tevékenységekre is.

Hétfő kivételével minden nap délutánonként nyitva tart a KIK, amit sokan és rendszeresen látogatnak, sok új fiatal is megfordul náluk.

Sándor véleménye szerint a személyes kapcsolatok kialakításával lehet egy jól működő ifjúsági csapatot összekovácsolni. Nagy hangsúlyt fektetnek az utánpótlás nevelésére és bevonására. Az ifjúsági csapat számára a helyi általános iskola is sok segítséget nyújt, partnerként dolgoznak együtt a különböző programokon. Havonta egy nagyobb rendezvénnyel jelentkeznek, kiemelt program a Kiszombori Ifjúsági Nap. A hétköznapokban klubfoglalkozásokkal várják a település fiataljait. A szájról szájra terjedő reklám mellett plakátolnak, szórólapoznak, illetve kihasználják az internet és a virtuális tér adta lehetőségeket is.

Az ifjúsági klubok, központok tekintetében a fiatal művelődésszervező a következőket nyilatkozta:

„A lehető legnagyobb a létjogosultsága egy ifjúsági klubnak vagy központnak. Egy ifjúsági közösségnek a településen a legnagyobb szerepe abban van, hogy a település számára ad egy pontot, ahol a fiatalokat megtartja a településen, kialakít bennük egy hosszú távú kötődést. Így nem öregszik el a település, a fiatalok a környéken vállalnak munkát, helyben alapítanak családot – hosszú távon a település gyarapszik, hírneve növekszik. Úgy gondolom, hogy az ifjúság számára egy bázisként kell üzemelnie, ahol saját elképzeléseik megvalósításához teret és lehetőséget kapnak, közben pedig egy közösség értékes tagjaivá válnak.”

A helyi közösségeknek hatalmas erejük van, így sok mindent el tudnak érni, fejleszteni. Az önkormányzattal, intézményekkel, civil szervezetekkel való együttműködés megerősíti ezeket a kezdeményezéseket, hozzájárulnak a hosszú távú fenntartáshoz.

Arra a legbüszkébbek, hogy az egész közösséget a semmiből, önszerveződve, önerőből hozták létre, egy év alatt kiérdemeltek egy saját épületet és mellé a szükséges anyagi támogatást.

Ha Kiszomboron járunk, érdemes benézni az Ifjúsági Központba, beszélgetni a fiatalokkal és feltöltődni általuk!

Torma Tibor

 

/by
,

Ahol mindig szívesen látnak

Vidékiként, sokszor találkoztam már avval a fogós kérdéssel, hogy „na de mindek mész haza minden hétvégén, mit lehet falun csinálni egész héten”?! Ilyenkor kezdődik a magyarázkodás, hogy a ház körül, a kertben állandóan van tenni való, hogy a természetben mindig lehet sétálni, hogy délutánonként és esténként mindig van kivel összefutni, közös programot szervezni, annak ellenére is, hogy az év 365 napjából 360 napot ugyanazokkal az emberekkel töltjük együtt, illetve, hogy mindig van valami történés, esemény, ünnepség vagy egy-egy ferde este. Talán még az is megkockáztatható, hogy faluhelyen sokszor több lehetőség akad a találkozásra, közös programra, mint városi közegben.

Létezik egy falu a Bakony lábánál, ami ezt mind tökéletesen igazolja, aminek bár népessége mára már alig haladja meg a 200 főt, közösségi összetartó ereje azonban felbecsülhetetlen. Különlegessége, hogy a település szinte minden apró megmozdulása mögött fiatalok állnak, fiatalok, akik ide születtek, itt nőttek fel egymás között és itt élik minden napjaikat, együtt, közösségben, odafigyelve egymásra.

A Pulai Ifjúsági Klub (PIK) idén már 10 éve kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel, de töretlenül, ténylegesen működik. Célja, hogy a helyi fiataloknak lehetőséget biztosítson szabadidejük hasznos eltöltésére, ami mára már, ha nem is hivatalosan, de valamelyest kiegészült a település lakosaira vonatkozóan is. A közösség alapja az önszerveződésben és a nyitottságban rejlik, programjaikat saját kedvükre, saját igényeik szerint szervezik és örömüket lelik egymás társaságában, a közös munkában, illetve a szimpla, beszélgetős görbe estékben is. Mindenkit szívesen látnak, kortól, nemtől, nemzetiségtől, vallástól és attól függetlenül, hogy kutya- vagy éppen macskapárti.

Az önkormányzat rendelkezésükre bocsájtott egy pár négyzetméteres helyiséget, melyet leginkább önerőből pofoztak ki és rendeztek be. Később a hiányzó használati eszközökre pályázati úton tettek szert. Az épülethez tartozó udvart is ők maguk tarják rendben, amit a tavasz beköszöntével előszeretettel használnak, szalonnasütésekkor vagy csak egyszerű borozgatásokkor.

Tagjai szeretik a vidéki életet és programjaikban is igyekeznek ehhez igazodni. Húsvét Hétfőre minden évben nagy lelkesedéssel készülnek a fiúk, aminek talán kevésbé örülnek a lányok. A jeles nap előtt már egy héttel leadják a kétládányi szóda-rendelést a kisboltban, előkészítik zakójukat és kalapjaikat, majd a nagy nap eljöttével neki vágnak a falu mind a három utcájának, gondosan figyelve arra, hogy senki és semmi ne maradjon szárazon (a torkuk se J). A május közeledtével egyik évben sem maradhat ki a Májusfa-állítás sem, amire a falu apraja-nagyja összegyűlik és közösen vágja, emeli, díszíti és küszködi be a fát az előre kiásott lyukba. Fontos eseménynek számít az egyesület életében a Teljesítménytúra, melyre a környék összes településéről várják kortársaik csapatait egy jó kis falusias, sokat sétálós, sárban mászós, szolidan pálinkázós, csapatépítő vetélkedőre. Minden évben kiveszik a részüket a falunap megszervezésében és lebonyolításában is, illetve minden fontos eseményen a településen.

Az egyesület működésének titka talán a barátságban, a nyitottságban és a tenni akarásban rejlik, a közös programok lehetőséget biztosítanak a találkozásokra, a beszélgetésekre, egymás megértésére, kapcsolatok elmélyítésére és barátságok kialakítására. A közös sors és munka összehoz, ezért nem unatkozunk mi itt vidéken…

/by