Egy szilágyi fiatal gazda mindennapjai

Az én választott vidéki gazdám a Baranya megyei 27 éves Bachesz Viktor. Ő tetőtől talpig egy vidéki fiatal, de igazán ízig vérig egy energia bomba, és biztosan egy nagy adag őserő is lakozik benne, ugyanis állandóan sugárzik, tele van ötletekkel és tettre kész vágyakkal.

Vagy egyszerűen ez az eredménye annak, ha valaki azt csinálja, amit szeretne?

Erre kerestem a választ Viktortól, aki 2 éves korában költözött a szüleivel Pécsváradról egy Szilágy melletti kis tanyára. Akkor szülei és nagyszülei birkát, nyulat, csirkét, szarvasmarhát és lovat tartottak, illetve szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoztak. Viktor sokszor az óvodát is kihagyva a napjait a tanyán töltötte, így a természettel harmóniában a gazdálkodó szüleivel, nagyszüleivel és két húgával nőtt fel. Neki sosem volt kérdéses, hogy ha majd nagy lesz, akkor Ő is vidéken fog élni, és folytatni fogja a szülei elkezdett gazdaságát. Így 14 éves korában mezőgazdasági szakközépiskolába jelentkezett Szentlőrincre, majd az érettségi után Keszthelyen végzett a Növénytermesztő mérnök szakon és a diploma megszerzése után, 2013-ban főállásban elkezdett Ő is a családi gazdaságban dolgozni.

 

Jelenleg szüleivel szántóföldi növénytermesztéssel, hús marha tartásával és tejelő tehenészettel foglalkoznak. A tej nagyobb részét nyersen direktben értékesítik főként pécsváradi fogyasztóknak, de foglalkoznak kezdetlegesen tejfeldolgozással is. Viktor a jövőben erre nagyon hangsúlyt szeretne fektetni, szeretné, ha lenne állandó piacuk a feldolgozott tejtermékekre is. Törekszik arra, hogy a gazdasága nagyobb mértékben önfenntartó tudjon lenni, így a szántóföldi növénytermesztés és az állattartás tökéletesen kiegészíti és fenntartja egymást.

Na de mégis, hogy néz ki egy fiatal gazda napja?

5:50. Csörög az ébresztőóra. Ébredezik a fiatal gazda. Forgolódik pár percet az ágyban jobbra- balra. Majd felkel, átfutja a napi híreket. Tea-müzli, begyújtás, kocsi indítás, kigurulás, és elindul Szilágyra, a tanyára. Ott körbejár – körülnéz, megnézi és kitakarítja az állatokat, kiméri – kiosztja a takarmányt, friss szalmát tesz alájuk, etet, silózik, majd összetakarítja a folyosókat.

A nap további része az évszakfüggő. Most, télen a családnak készíti a tűzifát, ilyenkor végzik a gépszervizeket, az adminisztrációs munkákat, és Viktor télen jut el képzésekre és gazda találkozókra. Máskor viszont a földeken folyatják a napi munkákat.

Délután 4- 5 körül a napi teendő újból az istálló körül folyatódik. Ugyanis kezdődik a délutáni fejés, az újbóli etetés, takarmányosztás, ivóvíz ellenőrzés, a másnapi takarmány előkészítése. Télen ezután, körülbelül fél 7kor a tanyán elcsendesül az élet. Viktor kedvenc évszaka viszont a nyár, ugyanis ilyenkor tovább van világos, így miután végez az állatokkal, még mindig lehet ezt vagy azt tenni a tanyán.

Viktor szerint egy gazdaságban sokféle problémával kell szembenézni, sokszor a legváratlanabb helyzetekben. Szerinte igaz Murphy törvénye, miszerint ami el tud romlani az el is romlik. J De már ezekből a helyzetekből is sokat tanult, és a mérgelődés helyett (vagy azután) türelemmel a legjobb megoldásra fókuszál. Állítása szerint nem mindig egyszerű, és egyáltalán nem kényelmes a gazda élet, de Ő nem is vágyik arra.

Viktoron keresztül megismertem és megtanultam, hogy a vidéki élet és a gazdálkodás annak ellenére, hogy gyakran 10-12 óra aktív fizikai munkát foglal magába, neki ez nem munka, hanem egyszerűen az élete. Szereti a gazda élet szabadságát és azt, hogy friss levegőn élhet. Szereti a nyugodt életet, a csendet, továbbá azt, hogy vidéken lassabban megy az idő, szereti a rétről nézni a Zengőt és borozni a csillagos ég alatt. Neki ez a teljes élet.